Tóth Andrea Beáta: Elengedés vagy elfojtás (2017)

Tóth Andrea Beáta:

Elengedés vagy elfojtás?

Érzelmeink nyomában a vipasszana meditáció gyakorlataiban.

 

Miként bánjunk a negatív érzésekkel (szégyenérzet, bűntudat, félelem, szorongás, harag, önsajnálat, csalódottság érzés stb.) a meditációban? Honnan tudjuk, hogy egy érzelmi energia valóban kitisztult és nem jelenik meg más helyzetekben? Erre keressük a gyakorlatban a válaszokat és pontos megfigyeléseket teszünk a valódi érzelmi elengedés érdekében.

Miért fontos az érzelmekkel foglalkozni?  KOLOSTOR és érzelmek.

Halmazok és jelentőségük: test, érzések, érzékelés, késztetések, gondolatok

Mi az érzelem és milyen fajtái vannak? Az érzelmeket kiváltó helyzetekben speciális testérzetekkel és gondolatokkal együttjáró energia mintázatok.

Kellemes, kellemetlen és semleges érzelmek.

Milyen kapcsolatban vannak a testtel? Testen keresztül tudjuk tapasztalni ezeket és  a testen keresztül tudjuk oldani is ezeket.  Az érzelmi energia a sejtekben és a test körüli térben raktározódik. (4.5 méteres hatótávolság.)

Milyen hatásuk van? Mint rezgések és frekvenciák, az érzelmek erőteljes hatással vannak a testünkre és a tudatunkra, a gondolatok minőségére. Ugyancsak hatnak a környezetünkre.

Kapcsolódás az érzelmekhez és az emberekhez.

Aktív metta és passzív megfigyelés. Az érzelmek átalakításának módja.

Mi történik a meditációban: megfigyelői tudat épül ki, Egy részünk rálát arra, hogy milyen érzelmek, érzések jelennek meg. Ezt nevezhetjük önreflexiónak, tudatosságnak, éberségnek, önmegfigyelésnek, szemtanúnak.  A vipassana meditáció legfontosabb összetevője, hogy megtanulod az önmegfigyelést ahelyett, hogy összeolvadnál a jelenséggel és az érzelem  teljesen bekebelezne.

Az érzelem azonnali ítélkezést vált ki belőlünk, tetszést  vagy nem tetszést! A megfigyelés lehetőséget ad arra, hogy mindenfajta előzetes elvárás, ítélet, következtetés nélkül nézzünk rá az érzelemre.

Abban a pillanatban, amikor a tudatod egy részét arra használod, hogy egy érzelemmel kapcsolatos reakciót megfigyelj, távolságot helyezel a megfigyelt tárgy és a megfigyelés közé. Amikor ez a távolság létrejön már nem vagy kiszolgáltatva a reakcióknak, amelyek létrehozzák a valóságodat.

Még ha a reakció lefut a maga módján, ezzel a távolsággal lehetőséged van, hogy a reakcióhoz való ragaszkodásodat lecsökkentsd. DE ez nem olyan egyszerű, mert ha úgy érezzük, hogy támadnak minket, nem szeretnek vagy lenéznek, akkor az igaznak vélt érzelmi reakcióból nem szívesen lépünk ki.

Így a gyakorlás elején még nem tudjuk az objektív megfigyelést végezni, gyakran belefutunk testi, tudati és gondolati reakciókba. De a gyakorlás során megtapasztalod a reakciók fárasztó és energia elvonó jellegét és kialakul a semleges, reakciómentes megfigyelés. A gyakorlás egy mélyebb szintre kerül. Ekkor kilépünk a koncepciók, elképzelések, ítéletek, szokások köréből és a dolgok új lehetőségeket mutatnak.

Disszociáció vagy megfigyelés?

Amikor tanulod a meditatív megfigyelést, megtanulsz szétválasztani, nem azonosulni, leválasztani az én elképzelést a megfigyelési tárgyról. Még ha képes is vagy tudatosítani az élményt, érzelmet, kell hogy legyen egy kis távolság hogy képes legyél a tudatosításra.

Ez azt jelenti, hogy elutasításba, tagadásba kerültél? Vagy elfojtod az élményt is így kerülsz tőle távolabb? Leválasztod magad az élményről? A tér, távolság amnéziát jelent? Ezt nevezik spirituális disszociációnak.

Disszociáció egy automatikus védekezés a traumatikus, nagy erejű érzelmekkel szemben.   A disszociáció akkor jön létre, amikor az érzelemről leválik a tudat, mert elutasítod a fájdalom, félelem, megalázottság érzés átélését. Gyerekkorban megtanuljuk, hogy csak akkor tudjuk megtartani az életben maradáshoz szükséges szeretetet és ragaszkodást, ha nem hagyjuk, hogy teljesen átéljük az érzelmeket, így leszakadunk róla. Ez a leválás automatikusan és tudattalanul következik be annak érdekében, hogy a gyermek energetikai rendszere ne omoljon össze.

Ennek ellentéteként, amikor egy kellemetlen érzés, pl. idegesség jelenik meg, akkor tudatosan választhatom, hogy a tudatom egy része figyeli ezt az érzelmet, ahelyett, hogy belesüllyednék ennek az érzelemnek a következményeibe, amit megszoktam.

A megfigyelés mentes az itélkezéstől, méregetéstől, következtetéstől és az előnyben részesítéstől.   

Amikor megfigyelsz, szabadon eldöntheted, hogy tapasztalsz egy érzelmet, vagy nem tapasztalsz egy érzelmet. A disszociáció esetén csak egy lehetőséged van, nem érezni az érzelmet és nem vagy szabad az érzéssel való kapcsolódásban.

Sokan a meditációt tévesen arra használják, hogy megkiséreljék leválasztani magukat a kellemetlen és félelmetes érzelmekről. És valóban sok bántalmazott ember talál menedéket a meditációban, mert az érzelmek énnélküliségére törekvés (ami a meditáció célja) nagyon hasonlónak tűnik a disszociáció mintázatával, amely ezeknél a személyeknél érzelmileg megjelenik.

A tudatos megfigyelés terében nem történik elutasítás vagy elfojtás, mert választás mentesen figyelünk minden megjelenő érzelmet.

Az érzelmeket ne minősítjük jónak vagy rossznak, könnyűnek vagy nehéznek, bűnösnek vagy hasznosnak. Csak hagyjuk, hogy megjelenjenek ítélkezés nélkül.  

Amikor disszociáció történik és tudattalanul leválunk a z érzelemről, akkor érintetlenül marad, elfojtott formában. Amikor tudatos megfigyelés történik, az érzelem szabadon megjelenhet és a megengedés energetikai terében elkezd átalakulni, feloldódni.

Vannak olyanok, akik inkább disszociálnak az életben. Mások elmerülnek az érzelmekben. Aki disszociáló szokású, könnyen kezd el meditálni, mert könnyebben távolságot tud létrehozni önmaga és az érzelmek között. De nehezére fog esni érezni az érzelmet.

Aki érző típusú, nehezen tanulja meg, hogyan tartson távolságot az érzelemtől és figyelje meg a reakcióit.

Érzelmek elengedése

 

Az érzelmek óriási energiával rendelkeznek, Teljesen elöntik a testet, a gondolatokat, a reakciókat és a döntéshozó folyamatokat.

A testi érzetekkel is összekapcsolva: egyes érzelmek kellemesek, mások kellemetlen érzéseket keltenek. Ha az érzelmeket, mint tiszta érzeteket vizsgáljuk és levesszük róluk a cimkét, elkezdenek átalakulni. Ekkor az ellenállásunk is csökken a negatív érzés megfigyelésével kapcsolatban.

Az átalakulás erőfeszítés nélkül történik. Ne próbáld megváltoztatni, mert akkor már elutasítod! Csak figyeld a testedben. Elvárások és elutasítás nélkül.

Az érzéssel maradunk, minden erőfeszítést feladva, hogy megváltoztassuk az érzelmet!

Az ellenállás tartja fenn az érzelmet, újabb negatív energiával megtámogatva azt.

A félelem és a bűntudat akadályozza meg, hogy legyenek érezhető érzéseink. Először ennek a félelemnek, bűntudatnak, szégyenérzetnek az energiáját kell figyelni és ezt engedni, hogy legyen. Rálátunk arra, hogy még a félelemmel kapcsolatban is van ellenállásunk, azt sem akarjuk érezni. (Ezt tanultuk meg gyerekkorunkban.)

Közben a gondolatokat engedjük el, mert azok is megerősíthetik magát az érzelmet és annak fennmaradását.

Ahogy egy érzelmet hagyunk eloldódni, egy mélyebb szintre jutunk és az alatta levő érzelem is megjelenhet. (pl. harag mögött egy hiányérzet, tehetetlenség érzés mögött egy szégyenérzet, bűntudatérzés mögött egy félelem. Ezeket is egyenként figyeljük meg. A kötődésünk és elvárásaink bizonyos érzelmekkel kapcsolatban így gyengülnek a meditációban. Amikor egy érzelem a megfigyelés hatására nem tűnik el teljesen, akkor még alatta más érzelmek is vannak, amelynek a megfigyelésére és felszínre hozására szükség van.

Mivel a meditáció előtti életünkben sok elfojtással éltünk, ezért időre van szükség, hogy ezek felszínre jussanak. Az öröm érzése azonban egyre nyilvánvalóbb lesz.

Ahogy végezzük a megfigyelést rádöbbenünk, hogy nem az érzelmek vagyunk, hanem a Valódi Én csak szemtanúja ezen érzelmek keletkezésének és elmúlásának. Felszabadító érzés! Egyre kevésbe válunk az érzelmek áldozatává és elengedjük az érzelmekkel kapcsolatos reakcióinkat, mintáinkat is.

 

Mi mutatja, hogy elengedtünk egy érzelmet?

Fizikai szinten egy kellemes oldódás érzés, ellazult izom rendszer, könnyűség érzés a testben. Könnyű légzés.

Gondolatok tekintetében: eltűnnek az érzelemmel kapcsolatos zavaró gondolatok. (Pl. bűntudat és halálvágy.)

Az érzelmek elengedése és az egó reakcióinak visszafejtése ellenállásba ütközhet.

A meditációt akadályozó tényezők itt is megjelennek, kétségek, félelmek, vágyakozás formájában.  Figyelmeztessük magunkat! Az elfojtás és a kifejezés(reagálás) nem szünteti meg az érzelmet, csak megerősíti azt!

Elfelejthetjük az elengedést, ami szintén az ellenállás egy fajtája. Ha azonban gyakorlottá válunk és már a hétköznapokban is szokásunkká tesszük az elengedést, anélkül, hogy másokra hárítanánk ezeket vagy másokat okolnánk miatta, egyre gyorsabban és egyre hosszabb ideig érezzük a béke, nyugalom, öröm és szeretet érzését, ami valódi kapcsolódáshoz vezet az emberi kapcsolatokban és transzcendens szinten is.

Célunk: Egyre biztonságosabbá válni önmagunk és mások számára!      Sayadaw U Pandita

Gyakorlat: Negatív érzelem megfigyelés

A héten átélt negatív élmény megfigyelése a testben.

Támogasson
Hírlevél
Betöltés...Betöltés...


Facebook